shadow

A Rómer Flóris Emlékév győri zárókonferenciájának képei

2015. november 27-én nagy számú érdeklődő tisztelte meg a konferenciát, melyet az Esterházy-palotában tartottunk.

DSCN0784

Rómer természettudományos tevékenységéről, botanikai gyűjtéseiről tartott előadást Galambos István és Schmidt Dávid. A résztvevők közül többen is jelezték, milyen sok újdonsággal szolgáltak a kutatók.

DSCN0783

Gráfik Imre néprajzkutató Rómernek az 1873-as bécsi világkiállításra szánt tárgyak összegyűjtésében betöltött szerepét mutatta be, előadásában kitért a győri múzeum korábbi és jelenlegi névadója, Xántus János és Rómer Flóris kapcsolatára is.

DSCN0787

Hermann Róbert hadtörténész, főtanácsos (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) lendületes előadása Rómer életének rövid, ám az életpálya szempontjából nagyon fontos 11 hónapját foglalta össze: Rómernek a szabadságharc csatában való részvételéről szólt.

DSCN0789Mázi Béla történész, főkönyvtáros (MTA Könyvtára) egy ugyancsak föl nem tárt időszakát mutatta be Rómer Flóris életének:  az Akadémia könyvtárosaként eltöltött éveket.

DSCN0791_k

Végül Prohászka Péter régész Rómernek, a “magyar régészet atyjának” régészeti tevékenységét vázolta fel, a korabeli vicclapok Rómerről készült karikatúráival fűszerezve előadását.

DSCN0792_k

Az előadások után Horváth József könyvtáros ismertette a zárókonferenciára Rómer Flóris tiszteletére megjelentetett ARRABONA múzeumi évkönyv 51. számát. A tanulmánykötet tanulmányainak legnagyobb része Rómer Flóris tevékenységének újonnan felkutatott eredményeit mutatja be.

DSCN0793_k

Az Arrabona ismertetését részletesebben itt lehet elolvasni: http://museum.hu/kiadvany/7629/Arrabona_muzeumi_kozlemenyek_51

A konferencia a Rómer életműbibliográfia és a közgyűjteményi adatbázis ismertetésével zárult.

Megnyílt Párizsban, az UNESCO székházában a Rómer és Semmelweis kiállítás

A kiállítást Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója, és Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke nyitotta meg. A kiállításon mutatták be Valter Ilona Rómer Flórisról szóló könyvének angol nyelvű kiadását is. A tárlat december 11-ig látogatható.

A Rómer Flóris életéről és tudományos munkásságáról szóló kiállítás posztereit példás összefogással több intézmény munkatársai készítették: Galambos István biológus, nyugalmazott főmuzeológus (Zirc), Grászli Bernadett művészettörténész, igazgató (győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum), Lakatos Attila régész (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség), Mázi Béla történész, főkönyvtáros (MTA Könyvtára Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjtemény), Papp Júlia művészettörténész (MTA BTK Művészettörténeti Kutatóintézet), ifj. Papp Sándor történész (Pozsony), Szabó Béla Efiap fotóművész (Győr), Szende László régész (Magyar Nemzeti Múzeum) és Székely Tamás történész (MTA BTK Történettudományi Intézet) közreműködésével Csécs Teréz könyvtáros (Rómer Flóris Múzeum, Győr) állította össze. A  fordítást Cseh Lilla Zsófia készítette, a grafikai szerkesztő Tanai Taca Csaba (Rómer Flóris Múzeum, Győr) volt. A kiállítást Párizsban elrendezte Pápai Emese művészettörténész (Rómer Flóris Múzeum, Győr).

Köszönjük az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága és Visy Zsolt professor emeritus, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottság korábbi elnökének és a Miniszterelnökségnek a lehetőséget!

parizsi_kiall_megnyito1parizsi_kiall_megnyito2parizsi_kiall_megnyito3parizsi_kiall_megnyito5parizsi_kiall_megnyito4

ÖSSZEFOGLALÓ ZSUPÁN EDINA ÉS MIKÓ ÁRPÁD NAGYVÁRADI ELŐADÁSÁRÓL

Egy archeológus a művészettörténetben – Rómer Flóris és a Corvina Könyvtár

 

Az előadás kiindulópontja az a tétel, hogy Rómer Flóris az első modern értelemben vett szaktudós volt a corvinakutatás terén. A továbbiakban ezt az állítást próbáljuk igazolni. A leginkább archeológusként ismert Rómer Flóris a tárgyban való első megmutatkozásától, a győri corvina közzétételétől (1861, Győri Történelmi és Régészeti Füzetek) kezdve kiváló kodikológiai szakértelemről tett tanúbizonyságot. A néhány hazai corvina feldolgozása és tanulmányozása után kutatásaihoz új lendületet Simonyi Ernővel, a 48-as emigránssal való ismeretsége adott. Simonyi maga is szisztematikusan kutatta Mátyás király könyvtárának maradványait a nyugat-európai gyűjteményekben. Rómer számára nagy jelentőségű volt, hogy Simonyi így létrejött jegyzékét az ő rendelkezésére bocsátotta. Rómer e jegyzék alapján kezdett el utazni az 1860-as évek végén, és autopsziával vizsgálta meg a legnagyobb szakszerűséggel a külföldön őrzött corvinákat. Adatgyűjtését az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Rómer Flóris legfőbb célja az volt, hogy összeállítsa, és bővítse a hiteles corvinák listáját. Ennek érdekében dolgozta ki a corvina-ismertetőjegyek rendszerét (címer, kötés, Mátyás- és/vagy Beatrix-ábrázolás, Mátyás-emblémák stb.), amelyeket a kutatás azóta is az ő nyomán használ a corvina-identifikációk során. Eredményessége elsősorban annak volt köszönhető, hogy vérbeli archeológusként kiváló érzéke volt a tárgyak iránt. Ehhez társult Rómer történészi látásmódja, a forrásokból kiinduló, azokat kritikusan megközelítő munkamódszere. A hazai corvina-kodikológia valójában neki köszönhetően vált európai színvonalúvá.

 Zsupán Edina

 DSC_0147

 

Rómer Flóris már az első corvina-cikkében (1861) kiválóan felkészült kódexkutatóként lépett fel. Nemcsak a corvinákat fedezte fel és írta le egymás után, hanem sok olyan, gazdagon illuminált kódexet is, amelyek máig a magyarországi középkori könyvállomány legfontosabbjai közé tartoznak (például Kálmáncsehi Domonkos breviáriuma). Oklevélkiadással is foglalkozott. A kodikológiában és a paleográfiában való jártasságát fiatal korában, bencés növendékként szerezte Pannonhalmán, ahol kiváló mesterei voltak, s ahol részt vett a könyvtár rendezésében. Ekkor másolta le facsimile-hűséggel a Tihanyi kódexet (1530–32), egyik fontos nyelvemlékünket a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára számára (1834). A bencés rend azonban a fiatal tanárra nem a történeti stúdiumok, hanem a természetrajz oktatását bízta. A forradalom és a várfogság hosszú évei után visszatérve a normális életbe Rómer a rendi történetírói tradícióval a háta mögött vált természettudósból archeológussá. Ezért lehetett a corvinák feltárásában munkássága rögtön alapvető jelentőségű. A művészettörténet klasszikus módszereit is profiként alkalmazta: jó szeme volt a stíluskritikához és érdekelték az ikonográfia kérdései is. Komplex — a miniatúráktól a kötésekig mindenre figyelő — kodikológiai kutatásai ugyanolyan jelentősek, mint a középkori falképekkel vagy a régi ötvösművekkel kapcsolatos vizsgálódásai. Bár elméleti kérdések nem foglalkoztatták, joggal számítjuk őt is a magyar művészettörténet-írás alapító atyái közé.

 Mikó Árpád

 DSC_0154

“ÍRTÁL ÉS ÉLET TÁMADT A ROMOK FELETT…” NAGYVÁRADON IS MEGEMLÉKEZTÜNK RÓMER FLÓRISRÓL

Emlékülés Rómer Flóris nagyváradi kanonok születésének 200. évfordulója alkalmából

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség által rendezett emlékülés 2015. október 17-én megemlékezéssel kezdődött a Székesegyház kriptájában, Rómer sírjánál.DSC_0050 DSC_0046

A program a Püspöki Palotában a győri Rómer Flóris Múzeum vándorkiállítása megnyitójával folytatódott. Lakatos Attila köszöntője után Böcskei László megyéspüspök nyitotta meg a kiállítást:

Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégek!

Mindenekelőtt nagy tisztelettel köszöntöm Önöket és örülök annak, hogy együtt lehetünk egy olyan eseményen, amely itt a nagyváradi egyházmegyében már hagyománnyal bír és amely annak idején 1999-ben Várad tudós püspökei, neves személyiségei név alatt indult és egy pár éve az Egyháztörténelmi konferencia címmel folytatódik.

Különleges öröm számunkra, hogy ezzel a konferenciával egy olyan rendezvénysorozathoz kapcsolódunk, amely az UNESCO által meg-hirdetett Rómer Flóris év keretében méltó emléket akar állítani egy olyan tudós papi embernek, akinek tevékenysége több irányban is mértékadóvá lett.

Rómer Flóris személyiségének méltatását és munkásságának bemutatását szolgálják majd az itt látható kiállítás, az erre az alkalomra készült emlékkötet, és nem utolsó sorban ezt fogják szolgálni az előadások is, amelyeknek meghallgatására készülünk. Nagyon köszönöm mindazoknak, akik valamiféleképpen hozzájárultak ahhoz, hogy ezek mind létre jöjjenek és hogy mi büszkeséggel tisztelegjünk Rómer Flóris emléke előtt.

Büszkeséggel azért, mert Rómer Flóris, nagyon is közel áll hozzánk — a miénk is! Legalább két szempontot szeretnék megemlíteni, hogy megindokoljam büszkeségünket:

1) Mint tudjuk, azon túl hogy a jövő megragadásának céljából a hívő ember számára fontos a jelenre való összpontosítás, egyházunkban is minden időben nagyon fontos volt a múltba való visszatekintés, a múltnak megismerése és nyomainak megőrzése. Mert a múltban találjuk meg gyökereinket és innen is táplálkozhatunk azért, hogy jelenünk ne meddő, hanem termékeny legyen és jövőt is biztosítson számunkra. Rómer Flóris egészen tudományos szintre vitte ezt az éltető megismerést és olyan utakat nyitott meg kortársai és majd az őt követők előtt, amelyek az embert — minden embert és nemzetet — nem elszigeteltségben állítja az idők elé, hanem a történelem folyásának részeként mutatja be mint alkotó teremtményt, aki minden időben kifejezésre akarta juttatni belső világát — építészetben, különböző művészetekben, de még az egyszerű és mindennapi élet megszokott megnyilvánulásaink keresztül is. Többek között a magyar archeológia atyjaként szokták őt emlegetni — és tudjuk azt, hogy ebben nem holt kövek, egykori emlékek és leletek hidegségét látta, hanem azt a lelket, amely kultúrát hozott létre és tartott fenn minden idők emberében.

Igen, a mai idők egyházának is van egy ilyen funkciója: figyeljen a múltra, a gyökerekre, a forrásokra — őrizze és ápolja azokat. És mennyire otthonra találunk ebben a körben akkor, amikor azon egészen aktuális fáradozásainkra gondolunk, amelyeken keresztül templomainkban, temetőinkben és azok környékén található emlékek helyes kezelését, azoknak gondozását és megőrzését szorgalmazzuk napjainkban is. Az ilyen törekvések néha egyesek részéről nemtetszést vált ki, amiért bizonyos tárgyakat, templomi felszereléseket, egyebeket a megfelelő kezelés biztosítása végett kiemelünk eredeti helyükről és szakemberek kezére bízzuk, hogy azok segítségével megmentsük múltunknak emlékeit. Nem feledhetjük: bennünket is kötelez ezen örökség megőrzése, továbbadása.

2) A második szempont, amiért Rómer Flórist magunkénak mondhatjuk, az nem más mint hogy egyházmegyénkhez is tartozott, a székesegyház kanonokja volt, aki életének utolsó szakaszát 1877-től kezdődően itt töltötte el, itt fejezte be földi pályafutását és itt várja a feltámadást is az örök életre.

Ezzel ő nem csak tagja lett az itteni klérusnak, ha-nem nyugodtan állíthatjuk róla, hogy egy példát is adott a munkaszeretetről és az elköteleződésről. Hiszen munkásságának titka ebben fogalmazódott meg: élni tudott az Isten adta képességekkel, talentumokkal és nem fáradt bele abba, hogy kamatoztassa azokat. Tanult, kutatott, utazott, kapcsolathálót épített ki a tudomány nemes embereivel, olyannyira tudott a dolgok után járni, hogy elmondható róla: beleélte magát a munkájába. Okosan dolgozott, módszeresen és követhetően örökítette meg mindazt, amit tapasztalatként nem csak magának szánt, hanem mindezzel építeni akart a közösségben, a társadalomban. Így bontakozott ki személyisége, aki nagy tiszteletnek örvendett, akit nagy elismeréssel fogtak körül kortársai, mert már akkor tudták, hogy a Teremtés Ura maradandót alkot általa.

Ez a példa minket is kötelez: vegyük elő talentumainkat és használjuk azokat a jó ügy szolgálatában. Ott, ahová az Úr szólít bennünket, a jó ügyet és a közöttünk levő egységet és a fejlődést szolgáljuk. Mert, ahogyan életével bizonyítja Rómer Flóris — még a törött cserepek is kincseket rejtenek, hordoznak.

Kívánom, hogy valamennyiünk számára legyen ez a nap a gazdagodás ideje szellemiekben és lelkiekben.

Külön köszönöm a Magyar Kormány képviseletének látogatását és azt, hogy jelenlétükkel és közre-működésükkel értékesebbé és gazdagabbá teszik rendezvényünket.

Böcskei László megyéspüspök

DSC_0092

A kiállításmegnyitó után Lakatos Attila ismertette a Rómer Flóris nagyváradi éveiről készült kötetet, ezután a közönség elfoglalta helyét a Palota dísztermében. Az előadások:

Csécs Teréz (Rómer Flóris Múzeum): “Szóval, tettel” A múzeumalapító Rómer Flóris

Debreczeni Droppán Béla (Magyar Nemzeti Múzeum): Rómer Flóris a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának az élén

Zsupán Edina (Országos Széchényi Könyvtár) – Mikó Árpád (MTA BTK Művészettörténeti Intézet: Egy archeológus a művészettörténetben – Rómer Flóris és a Corvina Könyvtár

DSC_0142

Az előadások után dr. Puskás Imre helyettes államtitkár (Miniszterelnökség, Kulturális Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság) ismertette a határon túli magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárását, megóvását, megismertetését célzó  Rómer Flóris Tervet. A terv céljait Sarkadi Márton (Miniszterelnökség, Kulturális Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság) mutatta be. (Részletek itt: http://www.magyarkurir.hu/hirek/nagyvaradon-mutattak-be-romer-floris-tervet)

DSC_0162

A program Síteren, egy Nagyváradhoz közeli kisközségben folytatódott, ahol dr. Puskás Imre helyettes államtitkár, Benkőné Kiss Zsuzsanna főosztályvezető és mások mellett a konferencia előadói is részt vettek a kívül-belül felújított, restaurált síteri Árpád-kori templom átadásán, hálaadó istentisztelet keretében. http://www.erdon.ro/a-siteri-templom-restauralas-utani-atadasa/2937624

Külön köszönet Debreczeni Droppán Bélának a fényképekért!

A Rómer-vándorkiállítás Nagyváradon

A kiállítás október 17. – november 5. között látogatható.
Helyszíne a Nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota Díszterme előtti kiállító tér
Nyitva tartás:  Hétfőn: Zárva
                    Kedd – Csütörtök – Szombat: 9.00-16.00 óráig
                    Szerda – Péntek – Vasárnap: 9.00-18.00 óráig
A kiállítás ingyenesen tekinthető meg.
Plakat_Nagyvarad_kicsi